2012. március 1., csütörtök

ÉJ 1. rész

Claire

   Eltelt az első munkanapom háromnegyede és eddig még semmi szokatlan nem történt. A Fortune bárban találtam felszolgálói munkát. Hosszú töprengés után jöttem csak ide. Szinte mindig kerestek új alkalmazottakat. Akik itt hagyták csak annyit árultak el, hogy a neve épp az ellenkezője a valóságnak, mást nem mondtak róla.
   De egy nem nemesi mora 20 éves lánynak, mint amilyen én is vagyok, nehéz beilleszkedni az emberek közé. Egyetemre járok itt Seattleben és próbálok saját talpra állni. Ennek a helynek pedig a tulajdonosa mora volt, így gondoltam egy próbát megér.
   A Fortune délután 6-tól reggel 6-ig tart nyitva. A morák szeretik a helyet -, bár emberek is akadtak bőven a vendégek között – főleg a vámpíros hangulatú berendezése miatt. Bordó falak, fehér, kényelmes bőrfotelekkel, sötét barnára festett asztalokkal és halvány megvilágítással. Otthonos, kellemes hangulatot árasztott, ez segített a döntésben.
   Szerencsére megkaptam az éjfélig tartó műszakot. Hajnalban egy titkos társaságba jártam, ahol a morák tanulták a mágiával való küzdelmet.
   Másfél hónapja megkoronázták Vasilissa Dragomirt, akiről olyan hírek terjedtek, miszerint ő a mellett van, hogy a morák is harcoljanak, ha akarnak. Ez segítség lenne, mert nem kell titokban tanulni. De még ha igaz, akkor is beletelik egy időbe, míg ezt elfogadja annyi tanácstag, hogy meg tudják szavazni.
   Valami fura idegen foglalta le az egyik sarki helyet. Persze az én részemen. A kezére támasztott fejjel nézte az asztallapot.
   - Üdvözlöm! Mit hozhatok? – mentem oda.
   Közelről már jobban meg tudtam nézni. Mora volt, az öltözékéről pedig lerítt, hogy valamelyik főnemesi család sarja. Barna haja borzosan állt.
   Hátradőlt a székben, közben előkotorta a cigijét. Gyönyörű zöld szemeiben valami furcsa látszott, mint aki nincs teljesen észnél. Úgy tűnik, a sok pénze nem teszi boldoggá, gondoltam gúnyosan.
   - Whiskyt kérek.
   - Máris hozom.
   Odasétáltam a pulthoz leadni a rendelését. Anna, a munkatársnőm, aki az asztal másik végén szorgoskodott hatalmas, izgatott mosollyal sietett felém.
   - Istenem bármit odaadnék, ha most a helyedben lehetnék – ledöbbent értetlen nézésem láttán. – Ő Adrian Ivaskov, azt ne mondd, hogy téged nem érdekel! Mostanában minden nap benéz – unottan bámultam rá, végül felfogta, hidegen hagy a srác. Befejezte a mondókáját és elkezdett az italokra koncentrálni.
   Mint kiderült a mai nap folyamán imádott beszélni, főleg a pasikról. Csodálkozott, hogy engem nem hoz lázba a téma. Szerencsére megtanultam, ha unottan nézek, abbahagyja hamar. Bár azt be kellett vallanom, irtó helyesen néz ki Adrian, de a főnemeseket jobbnak láttam elkerülni.
   Elindultam vissza az itallal az asztal felé. Kis sajnálat kúszott belém, ahogy ránéztem. Viszont ezt hamar elhessegettem. A nagyanyja nem rég halt meg és állítólag jóban volt vele, ám a rossz pletykák közül többet hallottam róla. Nagy nőcsábász hírében állt, bár most nem igazán tűnt annak. 
   - Hozhatok még valamit? – kérdeztem miközben leraktam a poharat.
   - Az egész üveg jó lenne – mosolygott. - Te is csatlakozhatnál.
   - Bocs, ezek közül egyik se megoldható.
   Megint rágyújtott, tiszta láncdohányos meg alkoholista. Talán jobb elfoglaltságot nem talál magának. Szegfűszeg illatú füst lengte körül.
   - Kár. Szívesen beszélgetnék veled – mért végig. Végül megállapodott a tekintete a szemeimben. – A nevedet megtudhatom?
   - Claire Smith – mondtam, mert nem akartam udvariatlannak tűnni, kell az állás.
   - Hát Claire remélem, még találkozunk.
   Elegem lett belőle, így egy szó nélkül elvonultam. Én annyira nem akartam vele összefutni. Bár éreztem valamit, ami a közelében akart tartani. A többi vendéggel foglalkoztam, felé néha vetettem pár pillantást.

12 megjegyzés:

  1. Szerintem, jól sikerült :D Csak így tovább Cathy :) Remélem egyszer sikeres írónő leszel, de ehhez még sokat kell még fejlődnöd.Ám én már látom benned a tehetséget csajszi :D

    VálaszTörlés
  2. Köszi :) Hát igen, de szerintem pár év múlva már előrébb fogok tartani. A régi írásom már most is furcsa néhol, szóval csak fejlődök. De ha már ilyen szépeket írsz nekem még a végén megengedem azt a puszit :D :D

    VálaszTörlés
  3. Nagyon tetszett! Ügyesen írsz!
    Szerencse, hogy most kezdtem el, így tudom folytatni egyből a következő résszel! :) grat! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett és köszönöm :) Remélem a folytatás is elnyeri a tetszésedet. Amúgy ismered a Vámpírakadémia sorozatot?
      Puszy Cathy

      Törlés
    2. Szia!
      Hát ööö... nem :D Nem tudom, hogy ez probléma-e :D Talán azon alapul? Mondjuk, ha vámpírokról van szó, akkor szinte "mindenevő" vagyok.
      Pux :)
      Bridzs

      Törlés
    3. Annyira nem, mivel maximum csak nem fogod tudni teljesen, hogy mik történtek Adriannal :D de Claire az teljesen egyéni karakter. :) De szerintem elég, ha elolvasod azt a rövid kis részt az ÉJ menüpontnál :) Az jó, én is, bár mostanában már válogatós vagyok a vámpírosaknál :D
      puszy Cathy

      Törlés
    4. Bocsi,de csak most olvastam el a válaszodat, rendben, elolvasom ;)viszont a fanfic-kel nem vagyok kibékülve, viszont itt mivel nem ismerem az alapsztoryt, remélem nem fog annyira belezavarni :)
      Pussz
      Bridzs

      Törlés
    5. Istenigazából én se nagyon szeretem őket :D Csak gondoltam kipróbálom a versenyen magam, aztán meg kaptam pár olyan véleményt, hogy bővítsem ki. Bár mivel a sorozat folytatódik és Adriannek is másfelé alakul az élete, így nekem is nagyon furcsa írni. :)
      puszy Cathy

      Törlés
  4. Szia!
    Eddig tetszik a történet!Csak így tovább! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszik és a hozzászólásodat is. :)
      Puszy, Cathy

      Törlés
  5. Szia. :)
    Eloszor vagyok itt.Imadom a Vampirakademiat. ♥ Es gondoltam benezek,mert lattam hogy Adrian foszereplo.Nem bantam meg,nagyon kiraly a tortenet tetszik.Olvasom is a kovetkezo fejezeteket,remelem nem hagyod abba a tortenetet. Amugy olvastad a Vervonalak spin-off sorozatot?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Az az igazság, hogy mivel nem igazán voltak olvasók, ezért abbahagytam, mert van más is amit írok és nem akartam még feleslegesen ezzel is foglalkozni, mikor amúgy is kész van az egész történet, ha rövidebben is.
      De örülök nagyon, hogy elnyerte a tetszésedet. Én is imádom Adriant és igen olvasom a Vérvonalakat, bár sajna elakadtam a 3. résznél, mert nem túl jó az angolom, pedig nagyon el szeretném olvasni, mert ugyanúgy tetszik, mint a VA. :)
      Te olvasod?
      Üdv.:
      Cathy

      Törlés