2012. szeptember 24., hétfő

The Golden Lily

Sziasztok!

Végre a múlthéten elolvastam a Vérvonalak (Vámpírakadémia) új részét. Hát olvasás közben sok mindenben volt részem. :) Akárhányszor benne volt Adrian elolvadtam, sírtam és szenvedtem az angol nyelvvel, mert nem bírtam ki nélküle. Szerencsére tényleg nem olyan nehéz a nyelvezete, bár így is elég lassan haladtam, mikor nem sikerült magyarul olvasnom. :D
Most pedig jöjjön a véleményem róla, mivel nem bírok most semmit magamban tartani vigyázat, mert SPOILER!!! ;)

Ez a rész se volt tele akcióval, mint ahogy azt a VA könyveinél, Rosenál megszokhattuk. Én viszont egyáltalán nem bánkódom emiatt. Ami azt illeti még közelebb is érzem magam Sydneyhez. Emellett ki lenne boldogtalan, mikor ott van Adrian? És bevallom, meg lehet érte kövezni, Dimitrij fan voltam és próbáltam utálni a zöldszemű morácskát, amiért Rose és Dimitrij közé akar állni, de a VA második felében valahol kezdtem túllépni ezen, mert hát őt nem lehet nem szeretni. Míg végül a 6. részben megszakadt érte a szívem, amiért úgy becsapták és a Vérvonalak olvasása közben eléggé ellenszenves lett Rose és Dimitrij. (Bár ez csak addig tart, míg nem olvasom megint a VA valamelyik részét :D)
Na és akkor, a TGL-ről jobban. Nem tudom ki hogy van vele, de én fel tudnám pofozni Sydneyt, na meg Richellehez is lenne pár szavam /imádom őket <3/. Egyszerűen idegölő, hogy Sydney ennyire vaksi, ha szerelemről van szó, főleg mikor olyan jó lenne őt és Adriant együtt látni. Persze a VA-ból kiindulva, miért is várnám, hogy összejönnek az utolsó kötet előtt? xD :D De hagyjuk egy darabig ezt a részt. ;)
Ez a vámpírvadász, meg a boszorkányos dolog nagyon jó szerintem. Igazából engem nem lepett meg különösebben, hogy Trey is benne van, éreztem, hogy van valami köze az egészhez. Én szeretem a karaktert, remélem többet lesz majd benne a folytatásban és arra is nagyon kíváncsi vagyok mi lesz ebből az egész vámpírvadász témából. Az elején még kicsit egyet is értettem velük, de ahogy jobban meg lett mutatva, hogy milyenek...
Most pedig jöjjön pár szó Sydney randijairól. Istenem hát én vagy nevetőrohamot kaptam, vagy a fejemet ütöttem... És most mint a könyvben a többiek én se tudom biztosra a nevét, de mivel nincs kedvem megnézni inkább nem írok semmi furát. (B... :D) De annak örülök, hogy szakítottak.
Angeline is király, vannak vicces jelenetei, de szerintem rendes egy csaj. Dimitrijt viszont vissza tudtam volna küldeni Rosehoz. Azok a részek viszont, mikor Adrian Sydney védelmébe kelt Sonjával szemben, hát áhh... *-*
A vége fele a Jill, Eddie, Angeline esetnél megint kiakadtam. A legvégén pedig megint Sydney és Adrian, mint a Vérvonalakban. Hát én annál a csóknál elolvadtam, persze utána el is szomorodtam alaposan, amiért Sydney elment, de hát ezt lehetett várni. Nagyon kíváncsi vagyok, az írónő, hogyan fogja megoldani az összejövésüket, ha egyszer odáig jutunk. :)

Na viszont nem akarok mindent lelőni, aki még nem olvasta volna, szóval ennyi voltam. :D

Puszy, Cathy 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése